Gyertyagyújtás az állatkínzás áldozataiért

Mostanában akárhová nézek, akármilyen oldalt nyitok meg, állatkínzásos hírekbe futok bele. Olyan, mintha megszaporodott volna a számuk, de lehet, hogy csak hiperérzékenyebb lettem, amióta kutyám van. Ahogy olvasom ezeket a “híreket”, egyszerűen nem értem, hogy egy-két eset hogyan történhetett meg.

Minek az állatkínzás elleni törvény, amikor nagyjából mindenki viccet csinál belőle?

Innen úgy néz ki, hogy a rendőrök munkáját az állatvédők végzik el.

A Facebook-on terjeng a sztori, hogy az „eljáró” rendőrök semmi kivetnivalót sem találtak abban, hogy valaki torkon szúrta a kutyáját. Csak azután intézkedtek érdemben, amikor valaki rámutatott, hogy hé, ez talán még sincs rendjén.

A bíró csak ritkán oszt ki letöltendő börtönbüntetést.

A bíróság elé kerülő eseteknek csak 5%-a végződik így. Ha számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy 100 – akár félholtra/ holtra – vert állat közül csak 5 után lesz valós a büntetés. Az elkövető meg akár a bíróságról hazafelé menet szépen bemegy a menhelyre és elhoz egy új kisállatot, mert az olyan jó móka és senkit sem érdekel. És ez a szám már csak akkor lesz még elkeserítőbb, ha belegondolunk, hány állatkínzásos esetre nem derül fény.

Egyszer láttam, ahogy egy gyerek konkrétan rugdosta a kiskutyáját, aki meg az úttestre menekült előle. Kismillióan járkáltak az utcán, kutyájukat sétáltatók is, de senki sem ment oda, hogy rászóljon vagy figyelmeztesse a nagymamáját, aki éppen beszélgetett a barátnőjével. De úgy érzem, tök hiába léptem közbe, hogy ez nem “rendeltetésszerű használat”… Néha eszembe jut, mi történhetett azzal a gyerekkel, hogy úgy érezte, normális, ha így bánik a kutyájával és mit tehetnek most is azzal a jószággal a négy fal között…

És ami miatt még inkább figyelni kellene ezekre a dolgokra: Aki ilyet képes tenni egy önmagát megvédeni nem képes állattal, azt az embert mi tartja vissza attól, hogy a gyerekével, családja tagjaival is így bánjon?!

Elfogni vagy börtönbe csukni nem tudunk állatkínzókat, de gondolni azokra a cicákra és kutyákra, akikkel végtelen szörnyűségek történtek, és senki sem tett azért, hogy ezt megakadályozzák.

Gyertyagyújtás az állatkínzás áldozataiért. Én megyek.

 

Opublikowany przez Zianosz Alexandra na 8 sierpnia 2017

 

Share This:

Comments

Hozzászólások

Leave A Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..